A Carrion / Ein Aas / Egy Dög(ös)

• 

  1 / 2

  A Carrion and an Other Carrion / Ein Aas und noch ein Aas / Egy Dög(ös) és Egy Másik Dög(ös) | 2016

This collection of artwork is the final project of my masters degree. They are drenched in sensuality and horror, right to the point where being sensual becomes threatening. I am keen on playing with diverse factors of sensation, using the tangle of illusion and tactility in an ambivalent way, thus an object is able to create a feeling of antagonism like rough and smooth, elegant, wild or organic, inorganic. The painting by itself is a closed, dense system. It is the string of time, that is interwined and unraveled and traced back by the logical scan of the spectator`s eye knot by knot. The painting refers to braids converted into a flesh-colored-organic-nervous-system-jungle. On the contrary, there are a bunch of whip-like yarn and textile in profuse shades of black forming an object within its own sphere, almost like a giant cat toy. ________________________________________________________________________________________ Diese Arbeiten sind die Projekte meines Masterabschlusses – durchdrungen von Schrecken und Sinnlichkeit bis zu dem Punkt, an dem sie zur Bedrohung werden. Ich spiele gerne mit diversen verschiedenen Faktoren der Wahrnehmung, nütze ein Gewirr von Illusionen auf verschiedene Weise. Somit können die Objekte das Gefühl von Antagonismus entfalten und zugleich spröde und geschmeidig, elegant und wild, organisch und anorganisch erscheinen. Das Bild an sich ist ein dichtes, geschlossenes System. Es ist wie den Faden der Zeit, der verworren und zerfranst scheint, der aber von den Augen des Betrachters bis zum Ende, Knoten für Knoten, verfolgt wird. Das Bild bezieht sich auf einen fleischfarben-organischen Dschungel eines Nervesystems. Auf der Gegenseite erscheint ein geschwungenes Bündel aus Garnen in üppigen Schattierungen - in schwarzen Formen, ein Objekt mit eigener Sphäre, fast wie ein kolossales Katzenspielzeug. ________________________________________________________________________________________ Ami érdekel, az a bujaság, az irónia és a taktilitás illúziójával való játék. Ezek a munkák érzékiséggel és horrorral vannak átitatva, amikor az érzéki fenyegetővé válik. Foglalkoztat a különböző érzésfaktorokkal való ambivalens játék, hogy valami egyszerre legyen érdes és sima, elegáns és vad, szerves és szervetlen. A festményen a fonatok hús-szerű és –színű dzsungelre, élő szervezetre, idegpáplyákra utalnak. A textil-objekt esetében variábilis, a különböző feketékből előállő fonatokat halmoztam, amik ostorokra hajaznak. A kép egy önmagában zárt, sűrű rendszer. Az idő fonala rakódik le rajta, amit a szem kibont és pontról-pontra logikusan végigtapogat, visszakövet. A tondón úgy fonódnak a fonatok, ahogyan a festék faktúrája is a festmény textúrájává szövődik a felületen.