• 

  1 / 1

  Profane symmetry – Solo exhibition, Budapest, HU | 2022

Madaras Péter Profán szimmetria című kiállítása az epreskerti Parthenón-fríz Teremben A hagyományos szobrászat művelése - értem ez alatt az anyaggal való közvetlen munkát, amely jellegéből adódóan elmélyült és intenzitásában különböző dinamikájú fázisok egymás utánját jelenti - szóval ez az alkotási folyamat az anyaggal szembeni tiszteletet, türelmet és odaadást kíván. Amikor kölcsönhatásba kerülsz a fával, fémmel, márvánnyal - megismered az egyes anyagok, majd az általad kiválasztott konkrét alapanyagod aktuális állapotát, tulajdonságát, viselkedését - közel kerülsz nem csupán ennek az anyagnak a természetéhez, de magához a természethez. Hogy hogyan értelmezi Madaras Péter a természet közelségét, amelyet ars poeticájában mindenek előtt hangsúlyoz, megpróbáltam megfejteni, hiszen ez a viszonyulás nem csupán formai, anyagi vagy szellemi síkon ragadható meg. Az alkotói munkafolyamat a világ és önmaga megismerésének is része. Hitvallásának tanúbizonysága nem csak munkássága. Olyan életformát választott, amelyben a meditáció a hétköznapok tevékenységeiben érhető tetten, a közösség erejébe vetett hit nem csupán hangzatos kijelentés, a hit pedig előre tekintéssel és alázatos feladat tudattal párosul. A természet közelsége tehát leginkább a hitelességet hivatott szóba foglalni, és ezen a ponton hadd idézzek Hamvas Béla Scientia Sacra-jának III. kötetéből, miután megpróbálom felfejteni, mit jelenthet az alkotó számára a visszanyúlás az egyszerűséghez és a hagyományokhoz fűződő erős kötelék: “Nem szabad hűtlennek lenni az időhöz és nem szabad elszakadni az abszolúttól. Az időhöz való hűség ma annyi, mint a →válság tudatában lenni, az abszolúttól nem elszakadni annyi, mint hagyomány. A hűség tesz autentikussá, az abszolút nyújtja a tudást. Egyik a másik nélkül érvénytelen. Legalább két helyen kell állni egyszerre, lehetőleg úgy, hogy a kettő egymással feszültségben legyen, mint a pillanat és az abszolút. Mert a létezés száma az egy és az egy feltétele, hogy legalább kettő legyen, ami az egységet megteremti. Egység a különbözésben van, ahogy a különbözés is csak az egységben, mint rész az egészben és egész a részben.” Továbbá Hamvas Béla a Patmoszban azt is írja: “Nem elég jó műveket készíteni. Többre van szükségünk. Hiteles életet kell élni. Fogalmat szereztünk arról, hogy a mű abszolút módon kötelez. A mű bármilyen tökéletes legyen, autentikus egzisztencia nélkül svindli.” (Patmosz I. 358. o.) Madaras Péter a szív és gömb alakzatok asszimetrikus megformálásával pontosan az emberi tökéletlenséget igyekszik megragadni, innen a kiállítás címe: Profán szimmetria. A profán itt tehát nem a szakralitás vagy a vallás ellentételezését, hanem inkább az emberi természet kiforratlanságát - mint állapotot jelenti. Törekvést az abszolút megismerésére, és beismerését annak, hogy ez az abszolút e pillanatban még távol van. A szív és a gömb szimbólumaihoz való visszanyúlás egyszerre szolgálja a hagyományhoz való közel kerülést , másrészt konkrétabb és egyértelműbb olvasatában az ókortól a középkoron át, a mai népművészetben használt alapmotívum mantrikus alkalmazása. A szív ugyanakkor a keresztény ikonográfiában - nem mint díszítő motívum - a Krisztus szenvedésében való elmélyülés eredményeképp alakult ki. Ahhoz hogy a tökéletes ősi állapotot megismerjük (Hamvas szerint) a szó, a tett, és az éber gondolkodás együttesen szükséges. De Madaras talán ennél kevesebbel is megelégedne: hiszen Constantin Brancusit idézi: “Az egyszerűség a bonyolult megoldása.” Az emberiség történetét évszázadról évszázadra fenti filozófiai gondolatok mentén alakították eszmerendszerek és társadalmi berendezkedések. Ebben a eszmei vitában Madaras Péter állást foglalt. Ezt az állásfoglalást én az alábbi költeményben lejegyzett filozófiával állítanám párhuzamba. Ha eldobják az okosságot, a tudósságot, akkor lesz a nép százszor áldott. Ha eldobják az erkölcsöt, a méltányosságot, gyermeki tisztelet, szülői szeretet vezeti a sokaságot. Ha megszüntetik a ravaszságot, a hasznosságot, nem lesznek többé tolvajok, betyárok. Három jele a kevés-bölcsességnek. Mutassák meg az ember-népnek az egyszerűséget, az épséget, hogy az önzésnek, az epedésnek vessenek véget. (Lao-ce) Budapest, 2022. november 29. Uszkay Tekla