ARTIST PROFILE

Kitti Gosztola

  • Hungary (b. 1986 in Székesfehérvár)
  • Currently in Budapest, Hungary.

REPRESENTATION

Corpus separatum

Corpus separatum

  • 2019
  • 26 x 26 x 26 cm
  • metal bucket, sea sponge, water
  • Corpus separatum - thumbnail Corpus separatum - thumbnail Corpus separatum - thumbnail Corpus separatum - thumbnail Corpus separatum - thumbnail Corpus separatum - thumbnail Corpus separatum – Naming you - thumbnail Corpus separatum – Naming you - thumbnail Corpus separatum – Tengernélküliség (Sealessness) - thumbnail Corpus separatum – Tengernélküliség (Sealessness) - thumbnail Corpus separatum – Tengernélküliség (Sealessness) - thumbnail

    5 / 11

    Corpus separatum (with Olivér Horváth and Szilvi Német) | 2019

A Föld utolsó tagolatlan területét képező tengerek behálózásáért és felosztásáért folyó harcban rácsozatokat feszítettek a hullámokra. A rácsok elcsúsztak egymáson. „A NEMZETKÖZI ADRIAKUTATÓ BIZOTTSÁG HATÁROZATAI A KÜLÖNBÖZŐ BIZOTTSÁGOKAT ARRA KÖTELEZIK, HOGY PROFILVONALAIK METSZÉSI PONTJAIN KÖLCSÖNÖSEN ELSŐRENDŰ ÁLLOMÁSOKAT TARTSANAK, AMIT A HORVÁTOK TITKOLÓDZÁSA MIATT MI NEM HAJTHATTUNK VÉGRE. NEM TUDJUK HELYESELNI, HOGY A HORVÁTOK HOSSZANTI PROFILOKAT VETTEK FEL, MIKOR A NEMZETKÖZI EGYEZMÉNY KERESZTSZELVÉNYEKET KÍVÁN”, panaszolták a magyar tengerkutatók, elmaradva a tengerek tudományos varázstalanításának és nemzeti mítoszokkal való feltöltésének versenyében. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ A tengerbiológiai állomások e vetélkedő rácsozatok, s egyben a tudományos beszédmód és a fantázia metszéspontjai, az állatitól az emberiig, az egysejtűtől a galaktikusig ívelő metaforák generátorai. Ősanyjukról, a nápolyi Stazione Zoologicáról elmélkedve írja Apáthy István 1890-ben: „ILYEN A PELAGIKUS ÁLLATOK SORSA. A TESTÜK OLYAN ÁTLÁTSZÓ ... MINT EGY SZAPPANBUBORÉK, CSAK HOZZÁ KELL ÉRNI ÉS VÉGE VAN ... BIZONY VAN ANNYI OKUK BÜSZKÉNEK LENNI A SZABAD AKARATUKRA, MINT AKÁR AZ EMBERNEK. HISZEN MI IS CSAK EFFÉLE PELAGIKUS ÁLLATOK VAGYUNK A MINDENSÉG NAGY TENGERÉBEN, MELYNEK ÁRJA A VÉGZET, PARTJA PEDIG, KI TUDJA? – TALÁN EGY MÁSIK BOLYGÓ”. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Fél évszázada Nápolyban még a magyar grafikus, Richter Ilona is mikroszkópról festi át e csak művészi közvetítéssel megörökíthető, szétfoszló buborék-testeket. Közben jó barátságba kerül az MIT-ről érkező, szabadidejében Morgenstern nyelvi lényeinek fordíthatóságáról író amerikai idegtudós, AI-kutató, Jerry Lettvinnel, aki a polipok látásának vizsgálata közben arra jut, hogy a görög mitológia nagy részét a lábasfejűek ihlették. De a művészi és a tudományos látásmód el is törölheti egymást. A fiumei biológiai állomás elvesztése után a magyar tengerkutatást a Balatoni Limnológiai Intézetben tartják életben. Vaszary Jánost kérik fel a kutatóterem díszítésére, aki, untatván a tó tartalmától, a tengeralatti Adriát absztrahálja a falra. A kutatók gyűlölik a képet, idővel elrejtik, majd elvesztik. Közben Vaszary a már Olaszországhoz tartozó Fiuméban nagydíjat kap Balatoni látképéért – az érmet azokból a lövedékekből verik, amelyekkel D’Annunzio harcolt a városért... A Nedves hálózatok körforgásában a magyar tenger kultúrtörténete, politikatörténete, emlékezettörténete emberi és nonhumán hálózatok megfoghatatlan kötőanyagát alkotó világtengerébe olvad. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ „AZ AGY MÉLYEBB A TENGERNÉL / MERT VESSED – KÉKHEZ KÉK – / FELSZÍVJA EGYIK MÁSIKÁT, / MINT SPONGYA A VEDRÉT”, írja misztikus anyagisággal Emily Dickinson a felmérhetetlent átfogó tudatról. De mit ér a fej agy nélkül? Üres csonthéját ereklyetartóban őrzik, a királyok tagjai szétszóródtak a Délen. Talán „JOBB SÓS LEVEGŐN ŐRIZNI AZ EREKLYÉKET / MINT FENN A NYIRKOS ÉSZAKON” (Tolnai Ottó). Az egykori corpus separatumból, Fiuméból nézve Hungária teste a nyirkos Észak. Miután Fiume tényleg elválasztott taggá vált, a Szabadság téri irredenta emlékmű égtájain a megfeszített Hungária lett Észak, míg az elveszett Dél talapzatán sváb lány bújt vissza a bácskai paraszthoz. A tengert elfeledték. Csak A TENGER 1944-ig kitartó hasábjain követeltek neki horgonyt egy ötödik talapzatra. De merre van az ötödik égtáj? ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Két éve, a prokaryote precariat fiumei kiállításán tengeri csillag tapogatózott újranövő, csonka ötödik csápjával az imaginárius talapzat felé. De a tudat alá merült emlékezet addigra megteremtette a tenger Unheimlich emlékművét, az egykori magyar Tengerészeti Akadémiában frissen létrejött egyházi iskola ókeresztény horgony-kereszt emblémájával skizofrén módon emlékeztetve az épület megtagadott múltjára. Hungária agy nélküli fejébe Fiume címerének kiapadhatatlan amforájából zubog a tengertudat. De a test már nem tapasztalja a tengert. Azt a paradoxont, hogy egy komplex emlék egyetlen idegsejt aktivitásához kötődik, Jerry Lettvin nevezte el nagymama-sejtnek. A prokaryote precariat a magyar agy tengersejtjét stimulálja a Corpus separatum államelméleti, emlékezetpolitikai, szakrális és test – elme-kérdésekhez tartozó allúzióival. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ „MINDEN LÁTSZAT ELLENÉRE IS TENGERI LÉNYEK VAGYUNK ÉS SEJTJEINK HIGÍTOTT, DE KEVÉSSÉ MÓDOSULT TENGERVÍZ- AKVÁRIUMBAN ÉLNEK”, idézte egykor a Tenger folyóirat René Quintont. A Tengernélküliség mai számának sajtóelemzése a századforduló tájától a második világháborúig, a quintoni univerzalizmustól Kolosváry Gábornak a rég elveszett adriai élőlények magyaros nevezéktanát a köztudatban lehorgonyozni vágyó 1943-as írásáig ível. A Naming You videója ezeket a nyelvben visszacsatolt lényeket morfolja egymásba látatlanul, úgy, ahogy nevüket ide-oda fordítva megpróbáljuk rekonstruálni őket tengertelenségünkben.