iSKI KOCSIS Tibor
LUNA Projekt
Koncepció előzménye:
1961. május 25-i kongresszusi beszédében John F. Kennedy amerikai elnök megígérte, hogy az Egyesült Államok még az évtized végéig embert juttat a Holdra, és az asztronautát „onnan biztonságban vissza is hozza”. Ez a bejelentés volt az Apollo-program nyitánya.
A
hidegháborús rivalizálás során az űrverseny az 1957-ös Geofizikai Évvel
kezdődött el, ezt követően a Szovjetunió űrbe juttatta a Szputnyik–1 műholdat,
1961. április 12-én pedig – Jurij Gagarin személyében – egy űrhajóst is
felküldött. Az Egyesült Államokat érzékenyen érintették a sorozatos vereségek,
és bár május 12-én Alan Shepard első amerikai űrhajósként megismételte Gagarin
teljesítményét – igaz, nem repülte körül a Földet – ekkor ez már kevésnek
bizonyult. Kennedy bejelentése sok szempontból ugrást jelentett az
ismeretlenbe, hiszen a Holdra szállás rengeteg technikai kérdést vetett fel,
amelyre elsőként a választ hol az USA hol a Szovjetunió adta meg. Az
Apollo-programmal elkezdődött a hidegháború második fejezete, amelyben a
korábban nem is gondolt sebességgel a 1969. július 16-án
Aldrin-Armstrong-Collins hármas, Holdra lépésével USA csatát nyert.
Apollo–17 1972. decemberi útja óta Földünk kísérőbolygóján nem járt emberi lény.
2014 novemberében Mark Kramer, a Harvard Egyetem hidegháborús tanulmányok programjának igazgatója előadásában arról beszélt, hogy az ukrajnai helyzet miatt sokan aggódnak, hogy új hidegháború kezdődik.
Vlagyimir O. Pecsatnov, a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézet európai és amerikai tanulmányok tanszékének vezetője kifejtette: nem térhet vissza a hidegháború, mert akkoriban a helyzet egészen más volt, mint jelenleg. Ma hatalmi aszimmetria figyelhető meg az Egyesült Államok és Oroszország között … Hozzátette: nem kell tartani orosz agressziótól, Moszkvának sem a szándéka, sem a képessége nincs meg arra, hogy az észak-európai országokat fenyegesse.
Mihail Gorbacsov Berlinben
beszélt arról, hogy a világ egy új hidegháború szélén áll. Egyesek szerint már
el is kezdődött.
Egy művésznek nem feladata, és
nem is várja el tőle a társadalmi közeg, hogy hozzáértő politikai véleményt
fogalmazzon meg. Viszont a helyénvaló intuíciói miatt a
történelem/művészettörténet számos példával igazolta, hogy szerencsés ha a
közvélemény megnézi, meghallgatja ahogyan a művész megérzéseit a saját szakmai
nyelvén megfogalmazza, él művészi szabadságával, és szókimondási jogával,
kifejezi aggodalmát a társadalom jelenlegi állapota fölött. Így ez a projekt is
a véleménynyilvánítás szabadságával fogalmazza meg vizuális metaforáit,
történelmi előképekkel párhuzamba állított reflexióit a jelenlegi külpolitikai
helyzetre.
Napjainkra az
űrkutatás/űrhajózás egyre nagyobb részében jelenik meg a civil szféra,
támogatói vagy befektetési oldalról egyaránt, gondoljunk csak a Google re vagy
Elon Musk-ra a dél-afrikai származású amerikai üzletemberre.
Az Apollo-program során a világ nyugati fele egyenes adásban nézhette a televízió képernyőkön keresztül a Föld egyre kisebb és kisebb képét, mindaddig, míg a Hold horizontján a képernyő kicsiny szegletét kitöltő golyóvá zsugorodott. A látvány mentális hatása elementáris volt. A Föld törékenységét és egyedülállóságát hangsúlyozó képek meghatározó élményként gyökerévé váltak, vagy kaptak új lendületet az egész világban szétfutó zöld mozgalmaknak. Korábban ilyen képeket a Földről még nem látott a világ, ami egy csapásra jelképévé vált egy eszmének, amely a mai napig meghatározó szereplője a civil mozgalmaknak, összefogásnak.
A program emberiségre gyakorolt politikai, mentális és egyben kulturális hatása vitathatatlanul a XX. század legszerteágazóbb történelmi tétjévé minősíti azt, amelynek hatásai a mai napig tartanak és történelmi, kultúrtörténeti feldolgozása nem zárult le.
A projekt rövid leírása:
Projektem alapját az
Apollo-program során fotózott, dokumentumképek adják, amelyek azon túl, hogy
egy-egy holdséta körülményeit dokumentálják, gyakran művészeti érték is
tulajdonítható neki.
A téma mellett a szakmai, festői döntésemet a fényképeken tapasztalt színjelenség miatt hoztam meg, ugyanis a színes negatívra fotózott képeken a holdtáj látványa fekete-fehér, azon egyszerű ok miatt, mert a Holdnak nincs légköre. Viszont a tájban megjelenő földi származású tárgy színesen látható. Ezen kontraszt tökéletes jelképként értelmezhető, mint elidegenítő körülmény ember és a növényzetmentes táj között.
A rajzok fekete-fehérek.
A projekt további inspirációs
forrása, mint művészettörténeti előkép Caspar David Friedrich és Mednyánszky
László festészete volt.
Az elmúlt közel tíz évben kiemelt figyelmet szentelek a festőrajzoknak, azaz olyan rajzoknak, amelyek hangsúlyosan a festői gondolkodás mentén valósulnak meg. Technikájában klasszikus rajzi eszközhasználatot mutatnak (szén, ceruza, kréta), dinamikában a festői foltrajzot helyezik előtérbe a grafikusabb vonalrajzot megelőzve. Témájában, kompozíciójában (képében) az interdiszciplináris kortárs kultúránkból merít. Ugyanakkor állandóan reflektál a rajzra, magára a festéstől vett mechanizmusra, mint folyamatra, mesterségre és filozófiára.
Az általában nagyméretű - gyakran több méteres - papíralapú rajzok eszköze: szén, grafit.
Budapest 2015. február 6.
iski Kocsis Tibor
1972 | Kisvárda, Budapesten él
és dolgozik TANULMÁNYOK 1996-2001 Magyar Képzőművészeti Egyetem | Festő szak, diploma, mester fokozat| Budapest 2004 Magyar Képzőművészeti Egyetem | Művészettörténet és Vizuális nevelőtanári
diploma, MF| Budapest TAGSÁG Magyar Alkotóművészek Országos
Egyesület HUNGART Fiatal Képzőművészek Stúdiója DÍJAK, ÖSZTÖNDÍJAK 1998 CW-Bank Festészeti Díj 1999 Ludwig Alapítvány ösztöndíj 2001 Nemzeti Kulturális Alap ösztöndíja 2002 STRABAG Festészeti Díj – alkotói támogatás 2004 Római Magyar akadémia ösztöndíja 2004 Nemzeti Kulturális Alap ösztöndíja 2005 Budapest Galéria és Kunststiftung Baden-Württemberg ösztöndíja, Stuttgart
2004 Derkovits Gyula ösztöndíj
EGYÉNI KIÁLLÍTÁSOK
1998 Foton 2 | Cirko Gejzir | Budapest
2000 “TCR” |Studio Galéria| Budapest
2001 Ericsson Galéria | Budapest
2001 Kert három beteg fával |Meander Galéria| Budapest
2003 Ökoturizmus| Deák Erika Galéria |Budapest
2003 Identitás | Liget Galéria | Budapest
2003 Ökoturizmus 2 |Magyar Kulturális Intézet | Bukarest
2004 Identitás 2| Deák Erika Galéria| Budapest
2005 Retinentia | Deák Erika Galéria | Budapest
2006 Észrevételek | Vizivárosi Galéria | Budapest
2006 Találkozások| Magyar Kulturális Intézet |Stuttgart
2007 Faktum | Deák Galéria |Budapest
2009 spiritum | Deák Galéria |Budapest
2010 Supernatural | Kortárs Művészeti Intézet | Dunaújváros
2012 Párhuzamos események | Deák Erika Galéria | Budapest
2013 Útvonal |Óbudai Társaskör Galéria | Budapest
VÁLOGATOTT CSOPORTOS KIÁLLÍTÁSOK
1998 Természet és Művészet | Galeria Medium | Pozsony
1999 Aritmia 7 | Kortárs Művészeti Intézet |Dunaújváros
Ludwig Alapítvány ösztöndíjas kiállítás | Barcsay Exhibition Hall | Budapest
Dialógus | Műcsarnok | Budapest
2000 Crosstalk | Műcsarnok| Palace of Art |Budapest
2001 Malice et Danube | Académie des Beaux-Arts | Marseille
Érintés | A.P.A. ateliers pro arts | Budapest
2001 Klíma | Műcsarnok | Budapest
2001 Diploma kiállítás | Barcsay Terem |Budapest
2002 Orbis Pictus | Művészetek Háza |Veszprém
Art Forum | Deák Erika Galériával | Berlin
STRABAG Festészeti Díj | Ludwig Múzeum | Budapest
2003 Friss | MEO | Budapest
2004 Unframed landscapes | Mile End Ecology Pavilon | London
Tájkép keret nélkül | Kortárs Művészeti Intézet | Dunaújváros
Art Frankfurt | Deák Erika Galériával | Frankfurt
Derkovits s Scholarship | Ernst Museum | Budapest
2005 Szívből jövő sírás | Városi Művészeti Múzeum - Győr;
Herzenschrei | Frauenbad – Baden, WEINSTADTmuseum, Krems
Herzenschrei | Schüttkasten – Allensteig, Universitat für Angewandte Kunst - Bécs
Arte Fiera | Deák Erika Galériával | Bologna
2006 10 éves a STRABAG Festészeti Díj | Ludwig Múzeum |Budapest
Art Forum | Deák Erika Galériával | Berlin
2007 Wearprooff | Colombo Arte Contemporana |Milánó
ArtForum | Deák Erika Galériával | Berlin
Mon@rchia | Művészetek Palotája | Moszkva
2008 72 | Studio Galéria | Budapest
Újratöltés- technikai reneszánsz | Csikász Galéria | Veszprém
Újratöltés- technikai reneszánsz | Studio Galéria | Budapest
2010 Kép és emlék| Kortárs Művészeti Intézet| Dunaújváros
Viszonyok – Ki? Kinek? Mivel? | Városi Galéria | Székesfehérvár
A KÉP KÉPE | Virág Judit Kortárs Galéria | Budapest
2012 RAJZ.OK | VILTIN Galéria | Budapest
2013 ArtIstanbul International | VILTIN Galériával | Isztambul
Art Market Budapest | VILTIN Galériával | Budapest
öt | VILTIN Galéria | Budapest
2014 Szabadkéz | MODEM | Debrecen
Papíron | Deák Erika Galéria | Budapest
Art Market Budapest | VILTIN Galériával | Budapest
KORTÁRSAK | Új Budapest Galéria | Budapest
MŰVEK KÖZGYŰJTEMÉNYEKBEN
Magyar Nemzeti Galéria
Kortárs Művészeti Intézet | Dunaújváros
EUROTAX AG | Freienbach
STRABAG Gyűjtemény | Budapest
ERSTE Bank Gyűjtemény | Bécs
K&H Bank Gyűjtemény | Budapest
Ericsson Magyarország | Budapest